1956 Magyar Nemzetőr Zichy Ottó Nemzetőr Szervezet

Győr - Moson - Sopron megyei szervezet

1 rész

1789-ben a francia Nemzeti Gárda a felfegyverzett népet jelentette a király rendelkezésére álló hadsereggel szemben. A magyar reformerek a nemzetőrséget, mint polgári katonaságot akarták létrehozni az országban állomásozó, Bécsből vezényelt haderővel szemben. Vagyis az elképzelés egyszerre szolgált nemzeti és polgári célkitűzést. Ennek megfelelően közelítette meg a kérdést Kossuth Lajos 1848 március 3-án az országgyűlésen elhangzott híres felirati javaslatában. Ekkor többek között a honvédelem rendszerének átalakítását javasolta oly módon, ami megfelel nemzeti jellemünknek, valamint a honlakosok különböző osztályai érdekegységének. Amikor a március 13-i bécsi forradalom hírére értelmezte korábbi előterjesztését, Kossuth kijelentette: a honvédelem rendszerének átalakítása a nemzetőrség felállítását jelenti, mert annak kell a belső nyugalmat biztosítania. Ez az igény olyan természetes volt, hogy ugyanazon az estén Pesten a 12 Pont szövegében az 5. pont a nemzeti őrsereget követelte. A pozsonyi országgyűlés sietős, három hét alatt lezajlott munkája során megszületett a XXII. tc. a nemzetőrség felállításáról.1848. évi XXII. törvénycikk a nemzeti őrseregről. A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és bel béke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bizatik; e tekintetből, míg a legközelebbi országgyűlés kimeritőleg rendelkeznék, a nemzeti őrsereg alakítására nézve következők határoztatnak:

1. § Mindazon honlakosok, kik városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben, 200 pengő forint, értékű házat, vagy földet, egyéb községekben fél telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésült birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy ha ily birtokot nem bírnak is, de 100 pengő forint évenkénti tiszta jövedelműk van, húsz éves koruktól ötven éves korukig - ha gazdai hatalom alatt nincsenek - a nemzetőrségbe beírandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak.

2. § A nemzetőrséget kir. városokban, s rendezett tanáccsal ellátott községekben, a helybeli hatóság; más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok szervezik össze.

3. § A nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül, az illető megyei, kerületi, városi vagy rendezett tanáccsal ellátott községi hatóságok, a nemzetőrségbe még más oly honpolgárokat is besorozhatnak, kiket az alkotmányos rend fenntartásában érdekletteknek, s e kitüntetésre méltóknak ítélnek.

4. § A nemzetőrségből kirekesztetnek oly egyének, kik rablás, lopás, csalás, hitszegés, gyújtogatás, vagy gyilkosság miatt büntetve voltak.

5. § Oly egyének, kik a 4-dik §-ban említett vétségeket, mint nemzeti őrök követik el: az őrseregből az ellenük indítandó bűnper befejezéséig ideiglenesen az illető törvényhatóság, vagy a helybeli előjáróság által azonnal kitöröltetnek, és tőlük a fegyver elvétetik.

6. § Azoknak összeírására, kik az 1-ső § rendelete szerint, mint nemzetőrök, fegyvert fogni tartoznak, a kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttséget fognak nevezni:>Megyékben, nem várva a közgyűlés tartását, a kisgyűlések. A Jász-Kún és Hajdú-kerületekben a főkapitány. A szepesi XVI városokban és a turopolyai kerületben a kerületi gróf.Fiumei és buccari kerületben a tengermelléki kormányzó. Szabad kir. városokban, és rendezett tanáccsal ellátott községekben a tanács.

7. § Ezen küldöttségek a megyékben és szabad kerületekben az illető helybeli előjárósággal egyetértő leg járnak el, és a körülményekhez képest a helybeli őrseregnek alakítását is eszközlik.

8. § Az 1-ső szakaszban említett egyéneknek szabadságára hagyatik, lovas vagy gyalog szolgálatot vállalni; a gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni kötelesek mindazok, kik a lovas sereghez nem soroztattak.

9. § Tisztjeit kapitányig az őrsereg maga választja; s mihelyest e választások által az őrsereg alakítása megtörtént, megyékben, - az annak hatósága alatt álló rendezett tanácsú községekre nézve is - az alispán, sz. kir. városokban és szabad kerületekben pedig a főtisztviselő, a honvédelmi miniszternek, úgy az őrsereg számára, mint szerkezetére, s megválasztott tisztjeire nézve jelentést tegyen, mire a kapitányságon felüli nemzetőr-tiszteket Magyarországon a miniszter ajánlatára a nádorok. helytartók, a kapcsolt részekben a bán nevezi ki.

10. § A magyarországi nemzetőrség fővezérét hasonlóan a nádor kir. helytartó nevezi, a kapcsolt részekben a fővezérség a bánt, s ennek nemlétében a kapcsolt részek alkapitányát, a magyar tengermelléken pedig a kormányzót illeti.

11. § Az őrseregnek a fegyverforgatásban gyakorlására és ezen gyakorlásoknak betanítására alkalmas katonai egyénekről, az illető törvényhatóságok felszólítása következtében a kormány gondoskodik.

12. § Azoknak, ki a szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni nem képesek, fegyver a közállomány táraiból fog kiszolgáltatni.

13. § A nemzetőrség minden tagjai a magyar rendes katonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlő rangúaknak tekintendők, díjt azonban, míg csak helybeli szolgálatot tesznek, nem húznak, külső szolgálatuk idejére díjuk a rendes katonaságéhoz hasonló lészen; mely díj tulajdon községük határán kívül ugyan, de illető törvényhatóságuk kebelébeni szolgálatuk idejére, a törvényhatósági házi pénztárból, illető törvényhatóságuk határán kívül szolgálatuk idejére pedig az országos pénztárból fog fizettetni.Felügyelés a fegyverekre

14. § Azon fegyverek, melyek a közállomány táraiból az őrsereg részére adatnak ki, a törvényhatóságok közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak. Ennélfogva

15. § Megyékben és szabad kerületekben helyenként a szükséges fegyvereket felosztani, és a helybeli előjáróság számadása alá kiadni, a törvényhatóságok fogják.

16. § Ha valamely nemzetőr fegyverét, melyet a közállomány tárából nyert, midőn kívántatik, beadni nem tudná, vagy elhagyta volna valamely részben romlani, a kárt megtéríteni tartozik.

17. § A nemzeti őrsereg szolgálata, rendes és rendkívüli esetek szerint különbözik, a helybeli közcsend és béke rendszerinti vagy rendkívüli állapotához képest.

18. § Midőn a közcsend és béke rendkívüli zavarodásának sem jelenségei nem mutatkoznak, sem pedig attól tartani ok nincs, hogy a közcsend és béke valamely erőszakos kitörések által felháborittathatik, a nemzeti őrsereg szolgálata egyedül a szükséges rendőrségi intézkedések fenntartására szorítkozik.

19 § E tekintetből a helybeli őrtiszt intézkedendők azon sor és szám iránt, melyben a nemzeti őrök, egymást felváltva, szolgálatot tenni fognak.

20 § Kisebb rendetlenségek, úgymint: utcai vagy korcsmai veszekedések meggátolása, a kihágók befogása, a befogott gonosztevőknek vagy kihágóknak a törvényes felsőbbség kezeibe általadása, úgy szinte mindenütt ott, hol a törvényes felsőbbségnek eljárásához karhatalom szükséges, a karhatalom kiszolgáltatása a nemzeti őrségnek állandó kötelességében.

21. § Rendkívüli esetekben, midőn a megzavart közcsend és béke helyreállítására rendkívüli eszközök kívántatnak, minden besorozott nemzeti őr, akár következik reá sor szerint a szolgálat, akár nem, fegyvert fogni köteles.

22. § A nemzeti őrség, a 21-ik § esetét kivéve, szolgálatot tenni, csak tulajdon községének határain belől tartozik: - ellenben ha a 21-ik § esetében a közcsend és béke valamely községben, a helybeli nemzeti őrség segítségével vissza nem állíttathatnék, ily esetben más községbeli nemzeti őrség is felszólítható, s felszólítása következtében tulajdon községének határain kívül is tartozik szolgálatot tenni.

23. § A nemzeti őr fegyvert csak akkor foghat, ha szolgálatra felszólíttatik; és a nemzeti őrségnek, fegyveresen, mint testületnek tanácskozni és végzéseket hozni nem szabad.

24. § A nemzeti őrség szolgálatra csak a polgári hatóság által szólíttathatók fel, és őrálláson kívül minden egyéb esetekben, az őrcsapattal polgári előjáró közbejövetele kívántatik.

25. § Nemzeti őrség erőszakot csak akkor használhat, miután a polgári előjáró azt, s illetőleg azokat, kik ellen az erőszak használandó, a törvény nevében engedelmességre felszólította.

26. § A nemzeti őr felszólítva szolgálatát teljesíteni feltétlenül tartozik, panaszt, ha nem sor szerint szólíttatott volna fel, parancsnokságánál tehet.

27. § A szolgálat elleni vétségek eseteire, a büntetés és eljárás rendelet által fog meghatároztatni.

28. § A törvényben megállapított elvek korlátai között, rendelet által fog intézkedés tétetni részletesen az őrsereg egyenruhája és mindazokról, mik az őrsereg alakításához, fenntartásához, lőszereli ellátásához, és az őrseregbeli szolgálat rendszeresítéséhez megkívántatnak.

29. § E törvény végrehajtását, ha a helybeli körülmények, rendkívüli okoknál fogva, megkívánják, a minisztérium az illető törvényhatóság tudósításának nyomán felfüggesztheti.

30. § Ha a helybeli körülmények miatt a nemzeti őrség feloszlatása szükséges, ez iránt Ő Felsége rendelet által intézkedni fog, de feloszlatás esetében, a feloszlatás után legfeljebb egy év alatt a feloszlatott nemzeti őrségi osztály újólag alakítandó.

31. § A nemzeti őrsereg tagjai testi büntetéssel nem fenyíttethetnek.

32. § A jelen törvénynek alkalmazása, a kapcsolt Részekben az ottani törvényes hatóságokra bízatik.

33. § A király és haza elvárják, hogy a hon fiai, kiknek becsületére e törvény által a közállomány fenntartása bízva van, kötelességüknek híven és buzgósággal fognak megfelelni.

34. § A nemzeti őrsereg zászlójára következő hitet tesz:

Én .....Nemzetőr esküszöm az élő Istenre a királynak és alkotmánynak hűséget, elöljáróimnak engedelmességet, - esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát minden törvénytelen megtámadás ellen, elöljáróim felhívására oltalmazom, a közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom, sem háborítani nem engedem, általában minden szolgálati kötelességemet, midőn tőlem megkívántatik, pontosan teljesítem, és leszek polgári elöljáróim vezérlete alatt hű őre az alkotmánynak, a törvénynek és a hazának. Isten engem úgy segítsen.

35. § A nemzetőrségi egész institutio a miniszterium hatósága alá helyeztetik.

Forrás: NETJOGTÁR. A KJK-KERSZÖV Kft. CompLex jogi adatbázisából(http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5290 )

Ennek értelmében a 20-50 év közötti egészséges férfiakat, ha fél jobbágytelek nagyságú birtokkal, illetve 200 Ft értékű ingatlannal rendelkeznek, lakhelyükön végzendő nemzetőri szolgálatra kötelezték. A törvénytervezet készítői eredetileg a hadügyminiszter ellenőrzése alá akarták helyezni az új intézményt, de a felsőtábla ülésén olyan döntés született, hogy azt a szakminiszter megnevezése nélkül a leendő kormányra bízzák. Mint a törvény utolsó paragrafusa mondja: A nemzetőrségi egész institutio a ministerium hatósága alá helyeztetik. Az első Pesten tartott minisztertanácson, április 15-én azután Batthyány magára vállalta az új intézmény megszervezését. Ennek megvalósítása érdekében április 20-án létrehozta az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot, amely az ő közvetlen irányítása alatt működött. A márciusi napokban, a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban spontán módra létrejöttek nemzetőri alakulatok, amelyek a rend fenntartását vállalták. (Pesten mint ismeretes eleve azzal a céllal, hogy tüntetés vagy rendzavarás esetén kizárják a katonaság beavatkozását.) Most az volt a feladat, hogy a nemzetőri szolgálatra kötelezetteket lakhelyük szerint összeírják, s ennek megfelelően szervezzék meg annak egységeit. Ez néhol ellenállásba ütközött, mert Pesten s néhány szabad királyi városban a napóleoni háborúk óta létezett a kiváltságosak úgynevezett polgárőrsége, amelynek tagjai egyenruhájukra, jó fegyvereikre hivatkozva nem akartak feloldódni a szomszédság szerint megszervezett nemzetőri századokban. Batthyány azonban igen határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy az érdekegység és a polgári jogegyenlőség érdekében ilyen elkülönülést nem lehet megengedni. Azt azonban egy bizalmas rendeletben meghagyta a hatóságoknak, hogy a nemzetőri összeírást ott, ahol ellenállás mutatkozik, nem szabad erőltetni. Nemzetiségi vidékeken ennek következtében sok helyen még a nyár végére sem készültek el az összeírások. Az összeírt nemzetőrség századosig maga választotta tisztjeit. Az őrnagyokat és segédtisztjeiket Batthyány előterjesztésére a nádor nevezte ki. 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 10
Heti: 46
Havi: 485
Össz.: 147 798

Látogatottság növelés
Oldal: Történelem 1
1956 Magyar Nemzetőr Zichy Ottó Nemzetőr Szervezet - © 2008 - 2024 - zichy-otto.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »