Zichy Ottó Nemzetőr Szervezet

 

1848-49-es forradalom és szabadságharc

 

Az 1848-ban megalakuló Nemzetőrség alapeszméjét szemléletesen fejezi ki a következő idézet:

„ A Nemzetőrség kezében van a hazánk közbátorsága s a szabadság legerősebb támaszának, a rendnek a fenntartása”

(Pest város Rendre Ügyelő Választmányának felhívása 1849.április 2)

 

 A felhívás megszerkesztői a forradalom legfőbb erényének tartották a rendet, amelyet a megalakítandó Nemzetőrség alapvető feladatának tekintettek.

A Nemzetőrséget hazánkban mindig a társadalmi konfliktusok a forradalmak hozták létre. A Nemzetőrség tagjai, szervezetei mind a helyi önkéntesekből szerveződtek, a polgároktól, földművelőktől általában karszalagok, jelvények, egyéb jelzések különböztették meg és nagy részük fegyvert is viselt. A Nemzetőrség tagjai sorába kerülésnek anyagi és más feltételei is voltak a Nemzetőrök rendfokozattal rendelkeztek és feladatuk a rendfenntartás volt. Az 1848 – 49 forradalom és szabadságharcban a Nemzetőrség létrejöttének társadalmi szükségszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a márciusi ifjak 12 pontos követelésében is szerepelt a Nemzetőrség megalakítása. Létrehozásának törvényi feltételeit a XXII. Törvénycikk biztosította. A törvény Nemzetőrségi szolgálatra kötelezte azokat a 20 és 50 év közötti férfiakat, akik 200 forintértékű, házzal, földdel, illetve fél jobbágytelekkel vagy ezzel megegyező nagyságú földterülettel rendelkeztek vagy jövedelmük évente elérte a 100 forintot.

Tisztjeit századosi rendfokozatig maga választotta az őrnagyokat és magasabb rendfokozatúakat a nádor, Horvát országban a bán nevezte ki. Szolgálatba csak a polgári elöljárójuk utasítására léphetett és alkalmazhattak erőszakot. A megyén kívül ugyanaz a javadalmazás illette, meg mint más katonát, és ezt a kormány fizette, míg megyén belüli szolgálatban a törvényhozás díjazta.

 

1848. április 20.-án megalakult a Nemzetőrség csúcs szerve az Országos Nemzetőrségi Haditanács, ez a szerv intézte a Nemzetőrségi törvény alapján a Nemzetőrség ügyeit a Hadügy minisztériumban történt 1848 decemberi egyesülésig. A Nemzetőrség létszáma a határvidékeket leszámítva 350 00 – 380 000 fő volt 1848 júniusában a széleskörű mozgósítás idején. Sajnos a mozgósítás nem váltotta be a reményeket ezért, mellőzték a Nemzetőrségbe történő belépéskor a fenti törvényben, leírt vagyoni cenzúrázást és elfogadták az önként jelentkezőket is így alakultak ki a mozgó zászlóaljak.

A Nemzetőrséget szállítmányok kisérésére, biztosítására folyóátkelők és hegyszorosok védelmére helyőrségi feladatok ellátására alkalmazták. A Szemere-kormány 1849. május 2.-i minisztertanácson úgy határozott, hogy a Nemzetőrséget a Belügyminisztérium alá rendeli, a szabadságharc leverése után a megszűnt, kiegyezés után nem szervezték újjá. 

 

 Magyarországon először Zichy Ottó Győrben alakította meg a polgárőrséget a francia polgárháború utáni francia polgárőrség mintájára. 1848 áprilisában a 12 pont és gróf Batthyány utasítására megalakította a meglévő, polgárőrökre alapozva a Nemzetőrséget. A nemzetőrség feladata, mint a polgárőrségnek volt a polgárok biztonsága vagyonának a megvédése, a közintézmények védelme. Ezt a feladatát gróf Zichy Ottó, mint Győr város Nemzetőr kapitánya nagy elismeréssel végezték el. Mivel a Nemzetőrség, mint a polgárőrség a város biztonságát tudta garantálni, de sajnos, mint mindenbe ebbe is beleszólt a politika és ezeket a nemzetőröket kivezényelték a csatába ahol szégyenszemre nem tudtak helyt állni, mert arra nem kaptak kiképzést. A forradalom letörése után se a Nemzetőrség se a polgárőrség nem volt jelen a magyar történelembe. Zichy Ottó nevét ezért vette fel a szervezetünk, hogy méltóképen emlékezünk meg nagyságáról.

 

 

1956-os forradalom és szabadságharc

 

Történelmünk során nem csak az 1848-49 forradalom és szabadságharc során érzett késztetést népünk a Nemzetőrség megalakítására de számottevő és céljaiban, tartalmában hasonló csak 1956-os forradalom és szabadságharc, amely az önkéntesség alapján szervezte a forradalmi vívmányok védelmét, és harcolt a betolakodók és kiszolgálóik ellen.

Az 1956–os forradalom és szabadságharc vezető ereje világosan látta, hogy a dezorganizált hadseregre, és rendvédelmi erőkre, szolgálatokra nem számíthat nem várható, hogy a forradalom oldalára állnak. E gondolatok alapján kellett egy új fegyveres erőt, a Nemzetőrséget megszervezni.

A Nemzetőrség megszervezését első gondolatban Kopácsi Sándor ezredesre a BRFK vezetőjét bízza Nagy Imre miniszterelnök a megbízás során, javasolja a felkelők bevonását is a Nemzetőrségbe. További javaslata az volt, hogy forradalmi bizottságokat kell létrehozni és élére lehetőleg rehabilitált katonai vezetőt, kell keresni. A Budapesti Rendőr főkapitányságon október 29.-én megtartott értekezleten, amelyen katonai, rendőri vezetők voltak jelen és a felkelők csoportjai is képviseltették magukat. Az egyik fegyveres csoportvezető javaslatár Király Béla vezérőrnagyot javasolta megbízni a Nemzetőrség megszervezésével és irányításával. A miniszterelnök elfogadta a Király Bélára tett javaslatot és a javaslatot tevő bizottság működését és megbízólevéllel látta el, amely felhatalmazta a Nemzetőrség megalakítására és vezetésére. Két nappal később a Kilián laktanyában rendőrségi, honvédségi és fegyveres csoportok részvételével megtartott tanácskozáson Király Béla kijelentette, hogy azok a fegyveresek, akik nem tartoznak egyetlen fegyveres szervezethez sem azok a Nemzetőrség egységes szervezetéhez, tartoznak. Ezen az értekezleten mondta Maléter Pál, hogy a Nemzetőrök tevékenysége a forradalom végső győzelméig szükséges, a fegyverüket a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonulása után teszik le majd 1956 október 28.-a és november 4.-e között közel 1100 fegyveres csoport alakult hozzávetőlegesen 20 000 fő részvételével. A Timóti utcai fegyverraktárból 1956 november 1.-én a Nemzetőrség fegyvereket vételezett és laktanyai elhelyezést biztosítottak részűkre, ellátására. November 2.-án döntés született a Nemzetőrség harckocsikkal és nehézfegyverekkel történő ellátására.

 

A Nemzetőrök 1848-hoz hasonlóan igazolványt, és fegyvert kaptak. A forradalom napjaiban és november 4-ét követően is részt vettek különféle fegyveres akciókban. A szovjet csapatoknak az országba történő beözönlése és Budapest elleni fellépése után a Nemzetőrség szervezte teljesen összeomlott. Király Béla külföldre távozott. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Nemzetőrség főleg a felkelőkből jött létre, a forradalom elért eredményeinek védelmére, a nemzeti érdekek védelmére az idegen elnyomok elleni fellépésre szerveződőt olykor spontán módon.

Az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc Nemzetőrségének létrehozásában, sok azonos vonás figyelhető meg

 

 

·         Mindkét esetben a szükségszerűség hozta létre a fegyveres szervezeteket, mivel a létező reguláris alakulatokra nem lehetett számítani a forradalom vívmányainak megvédésében.

 

·         A polgári értékrend megvédése a cél.

 

·         A belső rend fenntartására szerveződtek (forradalmi rendről van szó)

 

·         Az ország idegen elnyomás elleni fizikai erejét jeleníti meg.

 

·         Spontán szerveződik, első időben önkéntes a részvétel

      „Hagyományainkban van a jövőnk és a becsületünk”

 

·         Mindkét esetben a szükségszerűség hozta létre a fegyveres szervezeteket, mivel a létező reguláris alakulatokra nem lehetett számítani a forradalom vívmányainak megvédésében.

 

·         A szervezéshez, működéshez a törvényes feltételeket később teremtik meg.

 

·         Minimális fegyverrel rendelkeznek, nehézfegyver szinte nem is volt.

 

·         Egyenruhát nem, de megkülönböztető jelzést viseltek.

 

·         A főbb vezetés rendelkezett katonai ismeretekkel és végzettséggel.

 

·         Érzelmi oldalról a hazaszeretet, a haza iránti elkötelezettség az elnyomók elleni mérhetetlen ellenszerv a fő motiváló erő.

 

Különbözőségek:

 

·         1848-ban vagyoni és egyéb cenzus szükséges volt.

 

·         1956-ban bárki lehetett Nemzetőr, aki a korábbi rendszerben nem kompromittálódott.

 

 

Összegyűjtötte Borsos Gábor Nemzetőr alezredes

Saját Honlap Ingyen

Oldal: Főoldal
1956 Magyar Nemzetőr Zichy Ottó Nemzetőr Szervezet - © 2008 - 2026 - zichy-otto.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat